A kereszténység és a pápaság történelmének megértéséhez nélkülözhetetlen a történelmi események ismerete, főként ha vizsgálódásunk középpontjában álló korszak egyre távolabb esik időszámításunk kezdetétől. A következő időszakot nem lehet I. Jusztinianosz (527-565) császár bemutatása nélkül tanulmányozni, hiszen az ő kártékony tevékenysége örökre rányomta bélyegét Európa kultúrfejlődésére.

A császár hatalomra jutása előtti évben Ravennában meghalt Nagy Theodorik a gótok királya, és még abban az évben egy jelentéktelen szürke főpapot, IV. Félixet (526-530) választották meg pápává. Bizáncban Jusztinosz (518-527) császár eltávozott az élők sorából, és egy vidéki származású, Jusztinosz által örökbefogadott, félművelt kereszténykatona kerül rá a bíbor trónra. A keresztény vallásvezetők a kitüntető 'Nagy Szent' előnévvel illetik mert, mindenkit üldözött, gyilkolt, akik nem az ortodox litterális vonalat képviselték. De nem volt megbocsájtás más őskeresztény mozgalmaknak sem és az addig békésen virágzó Kis-ázsiai Montanistákat is elérte a vég: Jusztinianosz császár parancsára Efezusi János összeválogatott egy különleges egységet, akik élén Pepuzába (ősi Phrügia) vonult, és ott földig rombolták az ott álló Montanista templomot, mely Montanus sírja felé volt emelve. Még kis szekták, gyülekezetek sem mentesültek beteges haragjától, mint a szamaritánusok, vagy a manicheusok, és az úgynevezett visszaesőket, „látszatkeresztényeket” is kivégzéssel büntette. Pl. a Palesztinában élő szamaritánusokat, akiket mind a keresztény, mind a zsidó lakosság gyűlölt, imaházaik elpusztításával és a szabad végrendelkezés jogától való megfosztással sújtotta. Érdekes módon a judaista zsidókkal megértő volt, megkaphatta azok erőszakos, démoni elvrendszere, ami elvrendszer valahol össze is mosódott az őáltala képviselt türelmetlen kereszténységgel.

Jusztinianosz nem sokkal a hatalomra jutása után kiadta a 'Codex Justinianus' néven ismert fanatikus vallástürelmetlenségtől átfűtött rendeletgyűjteményét, mellyel végzetesen szíven szúrta az amúgy is már a padlóra küldött hellén kultúrát. Bezáratta a még működő pogány iskolákat, tanárpapjaikat kivégeztette, elüldözte és így szellemi sötétséget borított a tudományokban mindaddig jeleskedő pogány oktatásra. 529-ben bezáratta a több mint 800 éve virágzó athéni Akadémiát. Az Akadémia vezetője, Damaszkiosz és hat társa ekkor a Perzsa Birodalomban keresett menedéket, - ahol I. Chosroes (Husró) király iskolát biztosított számukra Harránban. Itt perzsára fordították többek közt Platón összes munkáját, melyet később arabra is lefordítottak.

Jusztinianosz császár kiegyensúlyozatlan lelkivilágára rányomta bélyegét felesége, Theodóra (kb. 500-548) erős jelleme és intelligenciája, és az a tény, hogy felesége szinte minden szempontból különb volt nála. A gyönge személyiségű, beteges lelkületű császárt borzasztóan felkavarta az, hogy egy nő – aki ráadásul korábban prostituált volt – szinte minden téren felette állhat a világ urának, ezért ennek leleplezése és ellensúlyozása érdekében az erőszakos vallásvédelem brutalitásával próbált erőt demonstrálni. Nyíltan senki nem beszélt Theodóra múltjáról, - magától értetődően tilos volt bárkinek bármit is szólni – de annak tudata, hogy mindenki tudta, ismerte felesége botrányos céda múltját folyamatosan bánthatta Jusztinianoszt. A múltból visszaköszönő igazság zavaró ténye a császár lelke mélyén állandóan ott motoszkálhatott. A kortárs történetíró Prokopiosz, 'Historia Arcana' című művében végigsorolja Theodóra kuplerájban történt tevékenységét, színesen ecseteli; néha több férfival egyszerre történő szeretkezéseit, meztelen tánckéjelgéseit, szemérmetlen öltözékét, szóhasználatát. Megbotránkoztató viselkedése mellett gyönyörű szép nő volt, aki értette, hogy hogyan kell a férfiakat megszédíteni és a fiatal Jusztinianoszt könnyűszerrel levette lábáról, ujja köré csavarta, ő meg belebolondult és feleségül vette.

A császár teológiai szakértőnek képzelte magát, ám a khalkédóni dogmák híve mégis azért lett, mert felesége a monofizitákat támogatta. - De mielőtt nagyon előrehaladnék, kitérnék röviden a következő, mindössze két évig uralkodó pápára: a gót származású II. Bonifácra (530-532), akiről azért érdemes néhány szót szólni, mert ő vezette be a mai is érvényben lévő időszámításunkat. Dionysius Exiguus volt a neve annak a szerzetesnek, kinek számításait érvényesítette a pápa, elvetve a korábbi rendszert mely Diocletianus keresztényüldözésétől számította az éveket. Exiguus Jézus születését – az első évet – Róma alapítását követő 784. évben jelölte meg. Bonifác pápa különben nem sok említést érdemel: szürke pápa volt ő is, és nem volt közvetlen szerepe azokban a történelmi fordulatokban melyek az ő idejében Bizáncban lejátszódtak ...

A vallásvédelem szent tüzében égő Jusztinianosz nem bánta, hogy a ”hitetleneknek” és a barbároknak a béke kedvéért kifizetett összegeket csak a birodalom lakosságára kivetett súlyos adókból képes fedezni, és ezzel saját birodalmát gyengíti, csakhogy összes erejét a “szent háborúra” fordíthassa, - amely háború a Római Birodalom számára veszélytelen területek, és a saját alattvalói ellen folyt. 531-ben Callinicum (mai észak-Szíria) városa mellett Belizár serege súlyos vereséget szenvedett Kavadh perzsa király hadától. A császár morcosan tudomásul vette a szégyenletes vereséget, de nem akart a perzsákkal háborúzni, mert azok még hitetlenségükben sem voltak annyira zavaróak, mint az ariánus germánok. Annak ellenére, hogy folyamatosan képezték és szervezték a birodalmi ezredeket, inkább örök békéért kuncsorgott Jusztinianosz a perzsáknál és a következő évben 11.000 font aranyat szállítottak az új perzsa király – I. Husró – udvarába. A teméntelen arany meghozta a békét, és így a császár 533-ban útnak indíthatta Belizárt egy majdnem 20.000 főt számláló hadsereggel az Észak-afrikai virágzó vandál tartományok szétverésére. Prokopiosz neves görög történelemíró, mint a legtöbb hadjáratban Észak-Afrikába is elkísérte Belizárt, s közlése szerint a görög sereg10000 gyalogosból, 8000 lovasból állt, amit 500 teherszállító hajó transzportált keresztül a Mediterránon, 92 hadihajó kíséretével (Háborúk Könyve, III. 11). A császári udvar szívélyes kapcsolatot színlelt a vandálok iránt, ezért a vandálok abszolút nem voltak felkészülve egy ilyen méretű támadásra, hiszen Gelimer király az év tavaszán indította útjára testvérét, Tzazont (néhol Zanon) egy erősen felszerelt 120 hajóból álló armadával, ötezer harcossal fedélzetén, hogy rendet teremtsenek a lázongó Szardiniában. A vandál hajóhad és Tzazon serege nélkül Gelimernek semmi esélye nem maradt. A jól felszerelt görög sereg több csatában legyőzte a vandálokat és az utolsó vandál király, Gelimer 534-ben fegyverét letéve megadta magát. Prokopiosz így emlékszik meg az eseményekről: „Földi halandónak felbecsülnie azt a rengeteg kiontott életet, amit ez az ember (Jusztinianosz) kiontatott lehetetlen, mert csak a Jóisten tudja azt számon tartani. Például Líbiában annyira elpusztított mindent, olyan néptelenné vált, hogy hatalmas mérete ellenére élő emberekkel találkozni ott nagyon nehéz lett volna.” (Titkos Történet, 18:15) A vandál 'birodalom' szétzúzásával Jusztinianosz örökre legyengítette Észak-Afrikát, mely később képtelen volt ellenállni a vad mór és berber hordáknak.

532-re esett a hírhedt, Bizáncban lejátszódó Nika-mészárlás. A népfelkelés kezdetén a császár menekülni akart a fővárosból, és csak felesége határozott fellépése akadályozta meg Jusztinianosz szégyenletes megfutamodását. Ezután a császár megint átesett a ló túlsó oldalára. Bizonyítani akarta bátor erőskezűségét, hogy hős seregei – ha már a perzsák ellen gyávák harcolni – az ő parancsára mégis képesek fegyvertelen emberek tömegét lemészárolni, és mindezt végbeviszik a tőle átsugárzott hősiességgel. A császár ellen lázadó, főleg fiatalokból álló fegyvertelen tömeget Belizár gárdistái beszorították a Hippodromba és ott szisztematikusan lemészároltak 30.000 embert. Egyiket a másik után levágták, mint a vágóhídon az állatokat. Prokopiosz a szomorú valóságot írja le mikor a császárt így jellemzi: „A császár tehát gúnyos, ravasz, álnok, haragját rejtegető, kétszínű, félelmetes ember volt; tökéletesen eltudta rejteni szándékát, könnyet nem ejtett sem örömében, sem bánatában: de tettetésből akkor jelentek meg szemében, mikor szükség volt rá … Sohasem az ügy tisztázása után ítélkezett, hanem meghallgatta a rágalmazót, és elrendelte az ítélet azonnali végrehajtását. Habozás nélkül adott ki olyan rendeleteket, melyek országok leigázását, városok felgyújtását, egész népek rabszolgaszíjra fűzését parancsolták, minden ok nélkül.” (Titkos Történet) De térjünk megint vissza Itáliába, Rómába.

II. János (533-535)

Bonifác halála után a keresztény főpapok között hónapokig tartott a koncért való küzdelem a gót és a bizánci párt versengésében. Szokás szerint egymást vádolva, fenyegetve ment az áskálódás, amit már Athalarik gót király is megelégelt és Mercurius presbitert tette meg pápává. Még mielőtt a beiktatás megtörtént volna a presbiternek meg kellett változtatnia nevét, mert kihallott már olyat, hogy egy pogány isten nevével próbál valaki pápáskodni. János jelentéktelen hol ide, hol oda hízelkedő pápa volt, súlytalanságában szinte alig létezett.

I. Agapét (535-536)

Agapétus idejére esik, hogy miután Jusztinianosz tönkretette Észak-Afrika virágzó tartományait, keresztény hitvédő bajnokként tovább tündökölve – nekilátott az itáliai félsziget elpusztításának. Hadvezére, Belizár 535-ben szinte egy kardcsapás nélkül bevette Szicíliát és ura akaratát hangoztatva nem titkolta, hogy végső célja az eretnek gót királyság megdöntése. Belizár végeredményben a szűk látókörű császár parancsának tett eleget, aki ahelyett, hogy a birodalom határain garázdálkodó ordasok ellen küzdene, inkább belső háborúval, Itália megsemmisítésével vágta a fát maga és Európa alatt. Theodatus (uralkodott, 534-536) gót király tisztában volt avval, hogy egy ilyen értelmetlen háború csakis a félsziget pusztulását eredményezheti, és ezért békét akart. Célja eléréséhez – naivan – Agapét pápát kérte fel a béketárgyalások levezetésére. Theodatus király elfelejtette miként járt elődje Theodorik, I. János pápával, mert ugye az is azt hitte; a béke, szeretet vallásának földi felkent képviselője a békét és szeretetet képviseli, és nem érdeke a pusztítás. A történelem megismételte önmagát: Agapétnek ugyanúgy nem volt érdeke a béke, mint elődjének Jánosnak, mert az ortodox meggyőződés szerint az ariánus eretnekek gyűlölete szentesítette az ellenük folytatott háború borzalmait. Az ortodox keresztény léleknek ez volt a boldog kielégülés. Így hát, békítés helyett még tovább szította a császár amúgy is lobbanékony fanatizmusát, nem csak a gótok ellen áskálódott, hanem elérte a császárnál Anthimosz konstantinápolyi pátriárka száműzetését és a monofiziták fokozott üldözését.

A mindössze tíz hónapig uralkodó Agapétus az ókeresztény egyházvezető tipikus példánya volt; tele gyűlölködéssel, rosszindulatú gonoszkodó uszítással. Számára is csak egy érdek létezett: saját intézményének érdeke.

Silverius (536-537)

Míg Agapét apja egyszerű pap volt, addig Silverius apja nem más volt, mint Hormisdas pápa. Aranykanállal a szájában született, karrierje csúcsára mégsem a 13. éve elhunyt apja hívei juttatták, hanem Theodatus gót király rakta a pápai trónra, még amikor diakónusi rangban volt csupán. Közvetlen a hatalomra kerülése előtt Theodóra bizánci császárné kéréssel folyamodott hozzá, hogy legyen engedékenyebb a monofizitákkal szemben, amit Silverius meg is ígért, ám hatalomra jutása után azonnal megtagadott. Megszeghette szavát, hiszen Róma messze volt Konstantinápolytól és úgy gondolta, hogy egy női kéz olyan messziről képtelen utána nyúlni.

Néhány hónap múlva meghalt Theodatus király, miközben Belizár seregei egyre nagyobb területeket foglaltak el az elkeseredetten védekező gótoktól. Az új gót király, Vitigus (536-540) végre rájött, hogy a pápaság intézménye hamisan mutatkozik barátnak, és valójában ott szabotálják, szúrják hátba a gótokat, ahol csak tudják. Vitigus mindezt megelégelve a római viperafészek ellen fordult; megostromolta a várost, több templomot lerombolt, ám a Hadrianus Mauzóleumból átépítés által megerősített Angyalvárat, - ahova a pápa klérusával bezárkózott - már nem tudta bevenni. Belizár Róma felmentésére sietett, hadai megint győztek és így a görög sereg megmentette a titokban nekik dolgozó csuhás társaságot. Silverius pápa mégsem járt jól.

Theodora császárné nem felejtette el Silverius pápa korábbi arcátlan viselkedését és barátnéja, (Belizár felesége Antónia) segítségével bosszút állt a pimasz pápán. Megbuktatta és száműzetésre juttatta, aki, habár egy évre rá majdnem visszasündörgött Rómába, mégis a következő évben meghalt, és Palmrola szigetén mint száműzöttet temették el.

Kényszerű kiegészítés

Szerény írásomra – válaszként – lehengerlő, és becsmérlő támadások egész sora zúdult rám, amiért tudatlan és tanulatlan vergődésemben kritizálni mertem Jusztinianosz császár személyét és fanatikus törvényeit. Talán az én hibám is volt, hiszen alaposabban is bemutathattam volna ennek a 'nagyszerű' embernek a tökéletesség csúcsáig feltornászott dicsfényben fürdő törvényeit. Nem szándékoztam külön idézgetni a császár törvényeiből, mert ha minden negatív figura összes gyalázatos dolgának legapróbb részleteit is bemutatnám, akkor sosem érnék tanulmányaim végére.És most mégis rákényszerítve érzem magam az engem ért otromba sértegetések miatt. Hogy milyen ember is volt Jusztinianosz, arra nem csak Prokopiosz adatait kell feltétlenül és elsősorban felvonultatni, hanem meg kell nézni ennek a 'páratlanul tündöklő' ember törvényeit.

Kezdeném egy felvilágosítással, mert az idióta jelzőt használták rám, mivel nem tudom, hogy az egész jogrendszerünket Jusztinianosznak köszönhetjük. Míg egy másik kioktatóm imígyen szólt rám: „kiegyensúlyozatlan elfogult gondolatok halmazát nem tudom szó nélkül hagyni.” … nélkülük ma sehol nem lenne a jogrendszer bármelyik modernek mondott nyugati államban, de úgy általában a világon.” - Nos Jusztinianosz valójában semmit se alkotott, mert a nevéhez kötött törvénygyűjteményeket, (Institutionum, Digesta, Codex, Novellae) már mind korábban megszerkesztette a Római Birodalom öt nagy jogtudósa: Aemilius Papinianus, Gaius, Domitius Ulpianus, Julius Paulus, Aelius Modestinus. Papinianus pl. 37 könyvben foglalta össze az 'Általános Jogi Kérdések' (Quaestiones) című munkáját, és 19 könyvet tett ki az 'Egyes Jogesetek' (Responsa) címet viselő műve. Jusztinianosz rendeletére a már létező joggyűjteményeket gyűjtötték össze, válogatták ki, majd azokat a khalkédoni zsinat ortodox szelleméhez igazították, más szóval elkorcsosították. Amit igazából Jusztinianosznak köszönhetünk, azok az embertársai, saját polgárai ellen meghozott türelmetlen gyűlölettörvények, melyekből néhányat bemutatnék, hogy az olvasó maga döntse el azok építő hasznosságát.

Folytatnám avval a ténnyel, hogy lelkibeteg elődei (I. Valentinianus, I. Theodosius, Gratianus) által hozott embertelenül aljas törvényeit mind ratifikálta, megerősítve újra kiadta, miszerint:

„Megparancsoljuk, hogy mindazon népek, amelyek a mi kegyelmes kormányzatunk uralma alatt állnak, abban a vallásban éljenek, amelyet a hagyomány szerint Péter apostol adott át Róma népének, … melyben az apostoli tanításoknak megfelelően a szentírási doktrínák figyelembevételével, hinnünk kell, hogy az Atya Fiú, Szentlélek együtt alkotják az egyetlen, a mindennek felette álló Istent …

Meghagyjuk, hogy akik ezt a hitvallást követik, a 'katolikus keresztények nevét viselhetik, a többiek azonban az eretnek hitvallásuknak megfelelő gyalázatos nevet viseljék, gyülekezeteik nem nevezhetik magukat ecclesiáknak és az isteni bosszúnak adjuk át őket, de majd magunk is gondoskodunk megbüntetésükről.”

Minden lépést meg kell tennünk, hogy ne létezzen az eretnekek számára semmilyen gyülekezeti lehetőség szertartásaik megtartására, ezért minden olyan helyiséget meg kell szüntetni, be kell zárni, ahol erre lehetőség kínálkozik, és minden összejöveteli alkalmat meg kell tőlük vonni, ahol makacs elméjük tébolyultságával hivalkodhatnának. Továbbá, minden személy tudtára adasson, ha olyan valaki akadna, aki csalás által, törvények kijátszásával mégis előnyhöz, előreléptetéshez jutna, akkor azt érvényteleníteni kell. Meg kell akadályozni az eretnekek mindenfajta törvénytelen gyülekezését, összejövetelét és csak a magasságos Isten ünneplését, a Nikea-i Hitvallás figyelembevételével engedélyezzük, mely hitvallás az őseink örökségeként hagyományozódott ránk, és amivel tanúsítjuk isteni elhivatottságunk bizonyságát.”

„Vallási törvényeink megszegése miatt fosztassék meg attól a háztól és attól a földbirtoktól, amelyben a pogány babonának hódolt.”

Legalább annyi előny származott Jusztinianosznak az elődjei kirekesztő gyűlölettörvényeiből, hogy nem kellett azok megfogalmazásán törnie zsenialitástól lángoló elméjét, valamint mintát szolgáltak saját fóbiái leküzdéséhez folytatott harcában. A 'tehetséges' Jusztinianosz császár is megmutatta, hogy ő is tud legalább olyan kutya törvényeket alkotni, mint elmebajos elődje, Theodosius császár, és sorra gyártotta kirekesztő, kegyetlen törvényeit csuhás udvari démonjai segítségével: „Azokat, akik az igaz hitben elmaradva nem ismerik el az igazi doktrínákat csalóként ámítják magukat, nyilvánosan meg kell bélyegezni őket bűneikért; minden templomból kitiltani, hogy még a küszöböt se léphessék át, miképp megtiltjuk az összes eretneknek a városokban történő összejöveteleket. Ha mégis megpróbálnának gyülekezni, ami lázadásnak tekintendő akkor könyörtelen kegyetlenséggel a falakon kívülre kell őket szorítani és utasítjuk az összes katolikus templomot, hogy élükre olyan püspököt tegyenek, aki a Nikea-i Hitvallás követője.”

„Feltett uralkodói szándékunk felújítani, és ismételten kibocsájtani a már létező eretnekekre vonatkozó törvényeket, akiket hívjanak bármilyen néven is, akik nem tartoznak a katolikus egyház kötelékébe; nem követik szent hitünket, ortodoxiánkat; hasonlóképpen a pogányokra is, akik megkísérlik a sok isten imádatának bevezetését, és a zsidókra, szamaritánusokra …

Megtiltjuk a fentebb megnevezett személyek polgári vagy katonai tisztségekre történő jelölését, kinevezését, közméltóságok pozíciói betöltését, hivatali szereplését.” (Codex Justinian 1i,5,12 - 527 AD)

Gracilianus prefektusnak kiadott törvényeiben így fogalmaz:

Azonfelül, mi még a továbbiakban elrendeljük, ha a fentebb említett zsidó, pogány, vagy eretnek rabszolgával rendelkezik, aki még nincs beavatva a szentséges katolikus hit misztériumába, az miután magához veszi az ortodox hitet, ennek a rendelkezésnek alapján szabadnak tekintendő … (IV. 42:3)

Majd a következő bekezdésekben tovább sziporkázik:

(2) Határozottan az eretnekek tudomására kell hoznunk, hogy gyülekezőhelyeiket elveszük tőlük, legyen az templom, esperesi, vagy diakonátus épület.

(3) Példaértékű szigorúsággal üldözzük a Manicheus, és Donatista hitet valló mindkét nem képviselőit, akiknek semmi közük nincs emberiségünkhöz, szokás és törvények viszonylatában.

(1) Első helyen megkívánjuk továbbá, hogy vétkük, mint közbűntény a legszigorúbban büntetendő osztályozásba soroltasson be, mert megsértik az isteni vallás kegyelmét.

(2) Büntetésképpen az eretnekek összes ingatlanjai elkobzását kell alkalmazni, és el kell tiltani őket mindenféle ajándék általi haszonátvételétől, valamint örökösödési jogok gyakorlásától.

(3) Ehhez kapcsolódva minden jogot megvonunk azoktól, akik hitmegtagadásban bűnösnek találtatnak az ingatlanok eladásától, vásárlásától, vagy bármilyen gazdasági szerződés megkötésétől.

(4) Eretnekek kivizsgálása haláluk után is érvényben marad, és megengedett az elhunyt emlékének megtagadása, hitszegő árulásának leleplezése, és éppen ezért nem ésszerűtlen ha minden eretneket ugyanígy büntetünk.

(5) Következésképpen egy megbélyegzett Manicheus végrendelete legyen az kinyilvánított testamentum, kodicilus, (pótvégrendelet) avagy jegyző által tanúsított, vagy levélbeli dokumentum, mind semmisnek tekintendő.

(6) Megtiltjuk, hogy az eretnekek gyermekei bármit is örököljenek, hogy lábukat az elhunyt szülök ingatlanjába betegyék, hacsak nyilvánosan meg nem tagadják apáik romlott megátalkodottságát.

(7) Törvénykezés büntető keze sújtson le azokra is, akik bárhogyan segítik, vagy otthonaikban bújtatják az áruló eretnekeket.

Az ötödik titulusban teljes listát közöl azokról, akiket vallásmeggyőződésük miatt ki kell irtani. Eszerint; Ariánusok, Makedóniások, Pneumaták, Appollóniáriusok, Novitiánusok, Szabatiánusok, Eunomiánusok, Tetraditák, Valentiánusok, Pálosok, Montanisták, Prisszilliánusok, Phrügiánusok, Pepuziták, Markionisták, Borboriták, Messaliánusok, Eükhiták, Donatisták, Audiánusok, Photiánusok, Marcelliánusok, Ofiták, Karpokriánusok, Manicheusok, stb. stb. mind besorolandók a legsúlyosabb eretnek bűnözök közé, akiknek a Római Birodalom területén sem letelepedési, sem gyülekezési joguk nem lehet.

Szememre vetették olvasóim, hogy minden tárgyilagosság nélkül egyoldalúan tárgyalom e remek ember cselekedeteit, hát hogyan lehet kétoldalúan bemutatni olyan valakit, aki elrendeli embertársai kiirtását, csak azért, mert másképp képzelik el hitüket? Rám szóltak bírálóim, hogy nem veszem figyelembe Jusztinianosz árvákra, özvegyekre, kiskorúakra, meg a cirkuszi lovaskocsisokra vonatkozó örökösödési, gyámsági törvényeit, és így hamis hiányosságokkal töltöttem meg írásom.

 

A más meggyőződésű emberek kegyetlen üldözése olyan lényeknek tetszett csak, mint II. János (533-535) pápa, aki a császárhoz írt levelében, ujjong az örömtől a gyilkosságok és üldöztetések bevezetéséért: „Tudomásunkra jutott minden tiszteletet megérdemlő bizonyítéka higgadt józanságodnak melyet a szent életű Hüpátius és Demetrius ismertetéséből nyugtáztunk. Azt az örvendetes tényt, hogy érvénybe léptetted államfői rendeletedet hűséges néped számára, melyet a hited szeretete vezényelt a fondorlatos eretnekhit megdöntése érdekében, mely szándék összhangban áll az evangéliumi felfogással és mely határozat megerősítéséhez, magunkénak tudhatjuk püspökeink, és hittársaink jóváhagyását, mert igazoltan bizonyítva látjuk annak okait az apostoli doktrínákban is.” 

 

Szerző: E.Katolnai  2010.04.18. 18:15 42 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://papasagtortenete.blog.hu/api/trackback/id/tr281932099

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

l60 2010.04.18. 21:57:37

Beszarok. Érdekes téma, el is olvasnám, de ilyen helyesírással erősen megkérdőjelezem a tartalmat is.
Először tanulj meg írni!

Első mohikán 2010.04.18. 22:19:28

"válasszák"- Tovább nem is olvastam.

agyvihar · http://agyvihar.blog.hu/ 2010.04.18. 22:22:01

Nem kellene egy névelő a blog címébe? A pápaság története?

ibn_battuta 2010.04.18. 22:32:08

Én is csak a "válasszák" szóig jutottam elsőre, de aztán mégis erőt vettem magamon.

Nulladik év nem volt, az időszámításunk kezdete az 1. év. (vagyis i.e. 1 után i.u. 1 következett)

A pontatlan helyesírás és a pongyola fogalmazás valóban megingatja az ember hitét a tartalom helyességét illetően is.

gájricsi dezső · http://senkilendtajmsz.hu/ 2010.04.18. 22:42:29

Ne haragudj, de ezt a....kiegyensúlyozatlan elfogult gondolatok halmazát nem tudom szó nélkül hagyni. Roppantul nem érdekel a hellén kultúra problémái mindaddig, amíg Justiniánus olyan érdemeket szerzett a jog terén ami soha el nem évül, és amelynek köszönhetjük a római jog továbbélését, és megtermékenyítő hatásait egész Európára, sőt a világ valamennyi kontinensén a jogalkotásra.
Márpedig a római jog hatása az európa jelenlegi jogára is elég egyértelműen bizonyítható. Köztünk a mi jogunkra is.
Az Institutiok, a Digesták, a Codex és a Novellák olyan hatással voltak egész európára és a világra hogy nélkülük ma sehol nem lenne a jogrendszer bármelyik modernek mondott nyugati államban, de úgy általában a világon.
Abolognai egyetem jogtanárai(glosszátorok) egységes szerkezetként kezelték Coprus Iuris Civilis-ként kiinduló pontja volt a későbbi jogfejlődésnek mindehol.
Jogi forradalmat csinált.

Lehet hogy a hellén kultúrát lerombolta. És nem vitatom a keresztény-propagandát sem.
De vannak ennek az embernek érdemei is.
Nem ártana mindkét oldalt megmutatni.

Vérnűsző Barom (törölt) 2010.04.18. 22:52:04

Van ezzel a kis szösszenettel pár egyéb baj is, de nem érdemes különösebben belemenni. Maradjunk annyiban, hogy meglehetősen egysíkúan kezeli a témáját, eleve eldöntve ki a rossz, és miért?
Számára - a fene se tudja az okát - a Római Birodalom újbóli egységét megteremteni próbáló (egyébként valóban nem százas) római császár az utálat tárgya, és nem az azt szétkapó, Rómát és Itáliát nagyjából lenullázó „szegény, ártatlan” gótok, vagy épp az okkal megszerzett, igen jó hírnevüket mindmáig megőrző vandálok a ludasak bármiben is.
Ez van. Ez is egy vélemény, bár ezért nem kell feltétlenül tisztelni.
A téma viszont érdekes, aki teheti, nézzen utána egy kicsit, érdemes. Lehetőleg azért más forrásból...

Vérnűsző Barom (törölt) 2010.04.18. 22:58:31

@gájricsi dezső: „Nem ártana mindkét oldalt megmutatni.”
Nem érem oldaliról, inkább az érem szélének egy szakaszáról elmélkedik emberünk.
A római jog összegyűjtésén, dokumentálásán )kicsit jobban figyelhettek volna az egymásnak ellentmondó részekre, de sebaj) kívül még pár dolog azért történt akkortájt. Például megállította a perzsa terjeszkedést (igen, győzött is ellenük), a vandál terjeszkedést, visszafogta rendesen a gót hódításokat is, kicsit rendet tett a Balkánon is (no, nem eléggé), és nagyjából utoljára egész normálisan összekapta a Római Birodalmat.
No, nem annyira ő, inkább okos kis hadvezére, meg asszonykája, de ez tulképp mellékes.

Dragon Zoltán · http://www.dragonzoltan.hu 2010.04.18. 23:10:01

Na szóval: Prokopiosz igen összekülönbözött a császári udvarral, és emiatt a történeti műve a császárt és a császárnét bemártó remekké teljesedett. Nem kell szó szerint venni. Belizár az egyik legnagyobb hadvezére volt a világnak, a vandálok elpusztítása pedig ... sajnos későn teljesült. Ugyancsak jó lenne, ha a monofizita és az ariánus vitákat teológiai síkon kezelnéd, s akkor rájönnél: súlyos tévelygésekről volt szó.
Végezetül a helyesírásod. Ne haragudj, de rémes. S ennek (is) köszönhetően irományod komolytalanná válik.

Dragon Zoltán · http://www.dragonzoltan.hu 2010.04.18. 23:13:53

Ó persze, most látom, kit is tisztelhetek szerzőként: nem ez az első történelmi tévedéseken alapuló írásod. S félek: nem is az utolsó. Ad lectorem: erősen fenntartásokkal olvasandó a szerző minden blogja.

Bokortalan Lajtalan · http://facebook.com 2010.04.18. 23:15:04

Akkor már erőszakoltak meg kisfiúkat?

gájricsi dezső · http://senkilendtajmsz.hu/ 2010.04.18. 23:15:43

@Vérnűsző Barom: Kétségtelenül sokat köszönhetünk Teodóra vasakaratának meg Belisariusnak még többet, és nyilván én egy szakbarbár vagyok, azt hiányoltam elsősorban az átfutott posztból, annak is első fejezetéből, mert a többi részt kihagytam, ami engem érint...ami rögtön feltűnt.
De valóban, amit említették... mind megérdemelne egy említést, ha már Justinianus-ról elmélkedünk.

Fürkész 2010.04.18. 23:16:46

Engem is érdekelt volna a poszt, de fehér háttérre apró középszürke betűkkel írzs, így kábé 5 sor után abbahagytam amikor vibrálni kezdtek a sorok.

Ha nem kicseszni akarsz az olvasókkal akkor javaslom a nagy betűméretet, és egy kicsit sötétebb háttérszínt.

gájricsi dezső · http://senkilendtajmsz.hu/ 2010.04.18. 23:18:40

@Dragon Zoltán: Nem tudom, ki ez. Azt tudom, hogy téved, és súlyosan csúsztat, egyszerűsít.

Vérnűsző Barom (törölt) 2010.04.18. 23:33:29

@gájricsi dezső: Nem tök mindegy ki ez? Elolvasott valamit, valahol és most örül neki.
No, csá mindenkinek.

Vérnűsző Barom (törölt) 2010.04.18. 23:39:30

Valamivel korrektebben (igaz, pápa nem sok van benne):
http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Justinianus_bizánci_császár
hu.wikipedia.org/wiki/Belisarius

-JzK- 2010.04.19. 00:19:51

Thomas Babington Maculay: Edinbourgh Review 72. 277-78. oldal. (Kr. u. 1840)

"Nincs, és sohasem volt ezen a földön olyan emberi alkotás, amelyik annyira megérdemelné a tanulmányozást, mint a Római Katolikus Egyház. Ennek az Egyháznak a történelme összekapcsolja az emberi civilizáció két nagy korszakát. Egyetlen más szervezet sem létezik már, amelyik visszavinne minket azokba az időkbe, amikor áldozati füst szállott fel a Pantheonból vagy amikor leopárdok és tigrisek ugráltak Flavius amphiteatrumában. A pápák hosszú sorával összehasonlítva, a legbüszkébb királyi családok is csak tegnapinak látszanak. Ezt a hosszú sort megszakítás nélkül követhetjük visszafelé: a pápától, aki Napóleont megkoronázta a XIX. században, a pápáig, aki Kis Pipint koronázta meg a VIII. században; és ez a dinasztia messze terjed Kis Pipin ideje előtt, amíg el nem vész a legendák homályában. Korban a velencei köztársaság áll a legközelebb hozzá. De összehasonlítva a pápasággal, a velencei köztársaság modern volt, és a velencei köztársaság eltűnt, a pápaság megmaradt. A pápaság megmarad, nem a felbomlás útján (rothadozva), nem is csak mint valami régiség, de tele van élettel és fiatalos erővel. A Katolikus Egyház ma is küldi misszionáriusait a világ legtávolabbi részeibe, olyan misszionáriusokat, akik éppen olyan lelkesek, mint azok, akik Ágostonnal Kent-be érkeztek; és (az Egyház) ma is éppen azzal az erővel száll szembe ellenséges királyokkal, mint amilyennel Attilával állt szemben. Gyermekeinek száma nagyobb, mint bármikor. Sokkal többet nyert az Újvilágban, mint amit talán elveszített az Óvilágban. Lelki növekedése kiterjed azok fölött az óriási országok fölött, amik a Missouri síksága és Cape Horn között fekszenek - és ezeknek az országoknak a lakossága egy évszázad múlva valószínűleg el fogja érni Európa lakosainak számát. Közössége tagjainak a száma minden bizonnyal nem kevesebb, mint százötven millió; és nehéz lenne kimutatni, hogy a többi keresztény egyházak mind együtt elérik a százhúsz milliót. Semmi jelét nem láthatjuk annak sem, hogy hosszú fensőbbségének (domination?) az ideje vége felé járna. (Az Egyház) látta a most a földön létező minden kormányzatnak és vallásnak az eredetét, és semmi biztosítékunk nincsen arra, hogy nem fogja látni a végüket is. Nagy és tisztelt volt, mielőtt a szászok a mostani Anglia földjére léptek, mielőtt a frankok átkeltek a Rajnán, amikor Antiochiában még virágzott a görög ékesszólás, amikor Mekka templomában még bálványokat imádtak. És még mindig létezhet, meg nem csökkent erőben, amikor valami új-zélandi turista, egy nagy sivár vidék közepén, felállítja festőállványát a London Bridge egy omladozó ívére és onnan vázolja a Szent Pál székesegyház romjait."

Perselus Piton · http://www.weirdhungary.blogspot.com/ 2010.04.19. 00:37:47

"Nikai mészárlás"??????

volt Nika-lázadás végén mészárlással, és volt Niceai zsinat, baszod.

Égbekiáltó 2010.04.19. 00:40:58

Félig tudtam csak elolvasni, de addig is süt a butaság. Prokopiosz Titkos Történetéből vetted az egészet? Kb annyi forrásértéke van, mintha ezer év múlva a mai Blikk újságból próbálnák rekonstruálni a kétezres éveket. Senki sem mondta neked, hogy Prokopiosz utálta az uralkodót és ezért kritikusan kezeld az írását? Inkább a történelemkönyvekből csináltál volna posztot. Arra viszont jó volt, hogy kikerülj az Indexre.

szbszig 2010.04.19. 01:11:13

@gájricsi dezső: Hát ja, nem vagyok jogász, de a kodifikáció terén elért eredményeit és jelentőségét még én is ismertem nagyjából. Ezért volt különösen élvezetes végigolvasni a bejegyzést, mennyire egyoldalúan és elfogultan ítélkezik felette. :D

Kov 2010.04.19. 01:13:05

Valóban. Szörnyű tetteinek bélyege máig be nem gyógyuló sebeket hagyott európai kultúránkon.

Olyanokat, mint a legtöbb polgári törvénykönyv.

Idióta.

szbszig 2010.04.19. 01:27:14

@Kov: Lehet, hogy a szerző polgárjogi államvizsga vagy szakvizsga előtt álló joghallgató vagy jogászjelölt, és így akar bosszút állni Justinianuson?... :D

félember 2010.04.19. 02:27:54

Naaa. A kommentelők már megint hozzák a szinvonalat. Sikerült nem a témát hanem az írót és ezzel rögtön magukat minősíteni.
A fanatikus helyesírás inkvizítorok szintén jellemrajzot bocsátottak ki magukról ami nem csoda mivel őket csak a tálalás érdekli a tartalom nem és ez beszűkültséget sejtet mániákus kényszerességgel párosítva. A legriasztóbb keverékek egyike.
Ami átjön felőletek az a lekicsinylés, rosszindulat és a személy degradáló minősítése.
Egy bárki olvasó gondolhat bármit a témáról de felőletek mit fog így?

Akinek nem inge...

Kov 2010.04.19. 02:51:43

@szbszig: Könnyen el tudom képzelni, hogy római jog szigorlatra készül.

garizim 2010.04.19. 06:33:39

Hát öreg, engem a téma igencsak érdekel, de túl azon, hogy antiszemita vagy, hihetetlen mértékű történelmi, és teológiai analfabetizmusról tettél bizonyságot az eddigi részekben. Az egyetlen dolog, amihez értesz, az a prekoncepciók gyártása.
Sajnálom, hogy ezt le kellett írnom, de értek a témához, és értelmét sem látom, hogy konkrét dolgokkal vitatkozzak, mert akkor újra kellene írnom az egész blogot.
Ja, és tényleg meg kéne tanulni helyesen írni...

Megfigyelo 2010.04.19. 07:15:12

válasszák --> választják

pityer 2010.04.19. 07:49:48

Dionysius Exiguus Róma alapításának 754. évére tette Krisztus születését úgy, hogy nincs nulla, hanem csak Kr. e. 1, illetve Kr. u 1. Mellesleg tévedett is vagy laza 6-7 évet...

David Bowman 2010.04.19. 08:38:48

@Vérnűsző Barom: Itália, és Róma az újra1esítési kisérletig egészen 1be volt. Ez a háború vágta tönkre.

Lődörgő Hollandi 2010.04.19. 08:41:21

Sajnos a történelemhez nem értek, viszont két dolgot azért tudok: az ilyen méretű eseményekben általában nincs egyértelműen jó vagy rossz oldal. Így beállítani történemi eseményeket megleketősen gyermeki szemléletre vall.

A másik pedig a helyesírás: nem vagyok túlzottan prűd ezen a téren, de a cikk tudományos megalapozottságát kérdőjelezi meg, ha a szerzője a helyesírás alapvető szabályaival sincs tisztában.

David Bowman 2010.04.19. 08:42:21

@-JzK-: A jappán császár is köszöni jól van. Családja régebben van trónon, mint a pápaság.

David Bowman 2010.04.19. 08:46:57

@-JzK-: A hindu vallás a történelem kezdete óta megvan, csak a Budha előtti részét brahmanizmusnak nevezik. Jelzem, Budha is jézus előtt 600 évvel élt.

David Bowman 2010.04.19. 08:53:01

@garizim: Kezdjed. El fogom olvasni.

Vérnűsző Barom (törölt) 2010.04.19. 08:55:17

@David Bowman: Sajna nem igazán. A vandálok már békében kalózkodtak az egykori területeken, Sziciliát, Dél-Itáliát fenyegetve. Ez utóbbit vastagon az északról jövögető rendkívül barátságos, békeszerető ariánus gót társulat is. Akikről meg már egész jó infóik voltak a megelőző pár évtized, valamint Róma precíz kifosztása, lakosságának leirtása kapcsán.
Ez a „Belizár körbeszalad, rendet rak” csak a gyakorlatilag utolsó épkézláb próbálkozás volt az egységes birodalom helyreállítására.
Nem állítanám, hogy egyértelműen és hosszú távon sikeres volt, de a gótokat és vandálokat elhelyezték a törikönyvek megfelelő oldalaira, nyerve párszáz évet (közel kilencszázat) a nálunk Bizánci birodalom néven ismert államalkulatnak.
Próbálokzás volt még néhány a későbbiekben, de épkézláb eredményt már nem igazán tudtak felmutatni.

Kelly és a szexi dög 2010.04.19. 08:58:00

Eddig jófejnek tartottam Jusztit...

David Bowman 2010.04.19. 09:03:03

A gótok szenátorokat választottak, tógában jártak, tán még latinul is beszéltek.
Mikor is indult meg Róma elnéptelenedése?
Ez a kor már a rosszhírű " bizánci politika " kora. Pénzért békét venni... Ez már a vég kezdete.

DominoFX 2010.04.19. 09:23:53

Elfogult, szubjektív, történelmietlen írás, helyesírási és fogalmazási hibákkal. Inkább ne is folytasd.

Csomorkány 2010.04.19. 09:27:57

A vandálok dicsérete síkhülyeség a cikkben. Észak-Afrikát Belizár annyira nem pusztította el, hogy az ott szervezett virágzó bizánci tartományból indult a birodalom reorganizációja 80 év múlva, a nagy perzsa győzelmek idején. Lásd a Herakleitosz-sztori.

Abban viszont igazság vagyon, hogy a gótok ellen folytatott itáliai háború szörnyűség volt, leradírozta Itáliát, és nagyjából vetett véget ott az ókori civilizációnak.

Jusztiniánusz az egyik legizgalmasabb, legellentmondásosabb figura két civilizáció határán. Sajnos a cikkben kevés jön át ebből.

Nascor 2010.04.19. 09:55:28

Kártékony és műveletlen barom? Srác, te melyik műsort nézed? Ne írj már le ekkora baromságokat.
Csak néhány szösszenet a munkásságából:
Jusztiniánusz megtiltotta a hivatalok vásárlását, intézkedéseket hozott a korrupció ellen, a szegényebb lakosságot igyekezett megvédeni a hatalmasok túlkapásaival szemben. A fővárost egy sor új templommal gazdagította, pl. Hagia Szóphia. A római jog kodifikációjáról már nem is beszélek. Igen művelt volt, teológiai értekezéseket írt, s mindenféle tudományhoz és művészethez alaposan értett
Jelöld már meg a forrásod légyszi, kiváncsi lennék honnan szedted ezeket az adatokat. Nem kevered te véletlenül Jusztinusszal?

Archer81 2010.04.19. 12:03:13

A témához elég szorosan kapcsolódó adalék:
columba.uw.hu/bibliahamisitas.htm

Érdekes, hogy Jusztiniánusz ilyen sok bulvárhistória főszereplője, kiváló céltábla sokak számára. Ellentmondásos figura, de nem olyan sötét, mint ahogy beállítják.

E.Katolnai 2010.04.20. 12:08:20

Kedves Olvasóim!
Köszönöm, hogy megtiszteltetek hozzászólásaitokkal, véleményeitekkel és, hogy felhívtátok figyelmem néhány súlyos helyesírási hibára.
Tudom nem lehet mentségnek felhozni, de már 35 éve elhagytam hazámat, és cikkeimhez felhasznált könyvek 98% angol nyelvű. Minden idevonatkozó segítséget szívesen veszek és hálás vagyok, ha valaki rámutat hibákra.

'pongyola fogalmazás', 'rossz fogalmazás', 'pocsék fogalmazás', stb. vádjait vissza kell utasítanom. Tudom, nem úgy írok mint Krúdy vagy Móra és azt a szintet, ha belegebednék sem tudnám elérni, de mondanivalómat világosan érthetően és amennyire tudom következetesen vezetem le. Igen ezen a téren talán majd idővel képes leszek kupálódni.

Objektivitás-szubjektivitás, egyoldalú bemutatás, elfogultság, stb. Kell-e nagyobb elfogultság az egyházi szerzők munkáinál, vagy az azokból összetákolt wikipédia bejegyzéseknél? Én pont a másik oldalt próbálom bemutatni, leírni; az elhallgatottat, a meghamisítottat, a kevésbé ismertet. Olyan érdekességeket, kritikát szeretnék folytatni, ami nincs nagyon magyarul, de angolul hatalmas irodalma van: nem véletlen, hogy könyveim közt egynek sincs magyar fordítása.

Komolyan venni az olyan javaslatokat, hogy mert elfogult vagyok, pocsék a fogalmazásom, ezért inkább ne is írjak kritikus cikkeket, - nem tudok, és nem is akarok. Mennyivel jobb a szép magyarsággal megírt hazugság és félrevezetés, mint a rosszul megírt, de az igazság tényfeltárására törekvő írás?

Üdv Katolnai

David Bowman 2010.04.20. 20:05:17

@E.Katolnai: Nekem így is teccik. Lyöhet a fojtatás.
Ami vitat6ó, azt a kommentelők vitatják is. Én meg élvezettel olvasom.
Mindenki a párezer keresztény vértanuért bőg. Nekem gyakrabban jut eszembe a keresztények által legyilkolt néhány milió ember. Persze ezt csak saccolom,de ekkora kultúrális visszalépéshez az egész ókori világ felszámolása kellett. Így jártak az arabok is, amikor úgy a XVII.sz.ban elkezdték komolyan venni saját hülye vallásukat. Nemsokára Európa elkezdte hanyagolni a sajátját, és át is vette a világ vezetését.

vivi4878 2011.09.18. 16:11:33

@garizim:

Kik ezek az idióták??? – a buzi nevű gájricsi dezső – a gyermekszemléletű lődörgő hollandi – a kártékony meg műveletlen laskor, meg a többi barom

ők hol publikálnak, semmit nem alkotnak, de idejönnek ugatni, mint a kutyák

csak így tovább katolnai és ne törödj a sok elvakult vallásos barommal!
Meg kell valakinek irni az igazságot mert a sok pap egyfolytában hazudik és még a történelmet is végig hazudták, mindent meghamisítottak és még ma sem látják be a sok elkövetett szemétséget.

garazim, apukád valóban barom, pápista barom lehetett, anyukád meg biztos papcéda, aztán sikerült egy ilyen vezérbarmot összetojnia

E.Katolnai 2011.10.09. 03:47:31

Kedves Vivi!

Sok jó, kipedert bajszú keresztény atyafit botránkoztatok meg írásaimmal, érdemben nem is szólnak hozzá azokhoz, ám gyalázkodni könnyü> sok ész sem kell hozzá. Közülük nekem az tetszik: „elolvasott valamit, valahol és most örül neki ...” - hát tényleg csak véletlenül a vonaton elolvastam valamit, majd abból megírtam tanulmányaimat.

Elméjüket annyira átitatja a keresztényszellemiségű történelemszemlélet, a francia- német akadémia, meg Homann dogmái, h minden más megközelítést zsigerből utasítanak el. No persze keresztényi szempontból igazuk van, de én olyan blogokat írok, melyek pont ezeket a 'bezsigerezett' (hamisításoktól terhes) történelmet kérdőjelezi meg és a vallásos leplet lerántva próbálom bizonyítani a szentesített trógerek igazi arcát, valós történelmi kártevéseiket. Hát ez sokaknak fáj!

Belekötnek elírásokba; hosszú 'ő-be, rövid 'ó-ba, mondják; sokat tévedek, de egy konkrét cáfolattal nem képesek előrukkolni. Amit mondanak az is hülyeség, pl. Jusztinosz megállította a perzsákat; Belizár csúfos vereséget szenvedett a perszáktól, és jusztinosznak annyi aranyat kellett fizetnie a békéért, melyben belegebedt a birodalom. Ezt a szégyent erénynek könyveli el a primitív hozzászóló …

egy másik 'okostojás1 is engem cikiz, aztán egy b-vel írja Buddhát …

Kösz, h olvasol, üdv katolnai
süti beállítások módosítása